Lula, a feleség

Néküle

Úgy érzem magam, mint a Bridget Jones Naplójában az apuka, aki azt mondja a feleségének, mikor visszatér hozzá: “én nélküled nem működöm”.

Lehet vitázni róla, hogy jó-e, egészséges-e ez a fajta függés és ragaszkodás, de jelenleg tényleg így élem meg a különlétet. Az az igazság, hogy mindig is ezt kerestem és nem elégedtem meg az egyhangú hétköznapokkal. Tudtam, hogy szeretni akarok és viszontszeretve lenni. Másra nem vágytam/vágyok. Megkaptam ezt a csodálatos ajándékot és ez a legértékesebb dolog az életemben. Ez a kapcsolat éltet. Ebben érzem igazán jól magam, és mivel ez annyira kielégítő és boldogító, hogy minden más csak töltelék vagy pótlék. 

A sok teendő és munka csupán kötelesség, amit muszáj elvégezni. Nekem bőven elég, hogy az ő életét boldoggá teszem. Ennél több sikerre és örömre nem vágyom. 

Akárki, akármit mond, gyönyörű megélni, hogy ennyire szeretjük és így igényeljük egymást. 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!